Két olyan csapat találkozott egymással Eindhovenben, amelyek közül még egyik sem nyert soha nemzetközi klubtrófeát. Ráadásul az a ritka eset fordult elő, hogy a kupaidényt mindkét csapat ebben a sorozatban kezdte, s nem a BL-ből került át ide.

Bár először a Middlesbrough lőtt kapura – Rochemback tűzött rá egy szabadrúgást – a játékot a Sevilla irányította, amely agresszív letámadásával rendre zavarba hozta az angolok védőit és középpályásait, amely így igazából ki sem tudott bontakozni.

Egy ideig a spanyolok sem tudták veszélyeztetni Schwarzer kapuját, ám a félidő közepén már a csatárok is beindultak, s bár Luis Fabiano először még elpuskázott egy helyzetet, egy perccel később másodszorra, Daniel Alves beadása után gyönyörű gólt fejelt.

A spanyol vezetés aztán végképp összezavarta a Middlesbrough-t, amelynek védelme gyakran hibázott, támadásai pedig szinte nem is voltak. Ezzel szemben a Sevilla már kedvére kontrázhatott, s Adriano, majd Escude révén akár újabb gólt is szerezhetett volna.

A szünetre tehát ők vonulhattak elégedettebben, ám nemcsak Steve McClaren, hanem Juande Ramos is úgy döntött: változtat csapatán. Utóbbi a spanyolok támadói közül a leggyengébben játszó Saviolát hozta le, akit Kanoute váltott, míg előbbi Morrison helyére azt a Maccaronét állította be, aki a negyed-, majd az elődöntőben is a Middlesbrough továbbjutását jelentő gólt szerezte.

Ezzel együtt az angolok most bátrabban támadtak, ami persze azzal a kockázattal járt, hogy a fellazult védelem mellett a Sevilla még könnyebben kontrázhatott. Egy ilyen során Adriano került helyzetbe, ám ezt követően az angolok kezdtek veszélyeztetni: Viduka a meccs legnagyobb helyzetét hagyta ki, amikor az 52. percben öt méterről Palop kapusba lőtt. Ezt követően a félidő közepén Hasselbaink veszélyeztetett szabadrúgásból, majd újra Viduka következett, de ezek a helyzetek kimaradtak.

Az utolsó negyedórára elfáradtak az angolok, s ezt Maresca büntette, góllal a 78. percben. A 2-0-s spanyol vezetés után összeomlottak a szigetországiak, akiknek védelme ekkor már átjáróház volt, s a sevillai támadók tetszés szerint vezethették akcióikat. Ebből még kettőt ki is használtak, így a végére kiütésessé vált győzelmük, amely amúgy teljesen megérdemelt volt.